Egy kis Retro+emlék: ovi és Anyuci

Amikor 3 éves voltam és ovis mindig azt vártam, amikor Anyu végre jön értem!
Amit különösen utáltam az a délutáni alvás volt, mai napig nem szeretek nappal aludni. Bezzeg a Párom! :)De egyszer volt egy olyan nap, tisztán emlékszem rá, amikor délben jött értem Anyu és elmentünk Halász Judit koncertre! 🙂

Ünnep volt, nem tudom, hogyan de, a mai napig élénken él bennem, ahogy ott álltam az ablakban és vártam az én Anyucimat!Egyszer csak megjelent és én boldogan repültem, öltözködni, amit amúgy hosszú ideig nagyon utáltam. Lévén, hogy fiús kislány voltam, aki inkább mászott fára és lelkesedett a távirányítós autóért, mint a ruhákért!

Szóval talán életemben először örömmel öltöztem és már csak arra emlékszem, hogy milyen boldogság volt ez Anyuval.
Egészen más fényben tűnik ez az élmény is, hogy ő már nincs köztünk! 🙁

Anyucinak szeretettel!

Viszont ez,
és még sok hasonló élmény tovább él bennem, és amíg a szívem dobog ő is!! Tudom, hogy már igazán jól van!Ez a mai poszt kicsit szomorú, de azt szeretném, üzeni vele, hogy CSAK „MA” van és amit ma meg tudsz tenni magadért, a férjedért, a családodért, egy állatért egy hajléktalanért egy növényért …. Azt tedd meg!

Ma arra jöttem rá, vagy erősödött meg bennem, hogy minden nap tegyek azért, hogy jobbá tegyem a világot!Így ma ezt a videót ajánlom neked Halász Judittól, talán nem ez a legismertebb dala, de ma nekem ehhez a poszthoz és a lelkemhez ez passzol, lélekben ott ülök Anyuval a koncerten!

Minden pillanat lehet, hogy holnap egy szerettednek nagyon fontos emlék!

Naposat: Kriszti